Környék
Galyatető múltja
Galyatető a Mátra második legmagasabb pontja, a mátrai turizmusban kezdetektől meghatározó szerepet játszott. „Galyát magas fekvésű, szénégetőktől lakott hutáknak nevezett kis községek környezik északról és nyugatról, amelyek magukban véve is érdekesek, és nagyobb kirándulások alkalmával, mint megszálló helyek alkalmasak. Nyájas kis falvak ezek, magyarul is beszélő tót lakossággal (hol némi élelmi szert, leginkább tejet, vajat kaphatunk), jó forrsáokkal és szép üde hársfákkal”— így írt az évszázada, 1909-ben megjelent Mátrai és gyöngyösi kalauz. Egyik szerzője Hanák Kolos a mátrai turizmus megalapítója. Másik szerzőjének Széky Istvánnak nevét ma turistaút őrzi.
A felső-mátrai kis hegyi falvak eredetéről a mai napig megoszlanak a vélemények. Az egyik nézet szerint morva, a másik szerint döntően szlovák eredetű népesség élt itt. Valószínűsíthető, hogy mind a két népcsoportból érkeztek telepesek. A Mátra belső vidéke az 1700-as évekig gyakorlatilag lakatlan volt. A török hódoltság utáni időszakban telepítettek szlovákokat a Mátra vidékére, a Felső-Mátra mellett a Mátraalja településeire, többek között Domoszlóra, Markazra. Az első telepesek üvegfúvással kezdtek foglalkozni, innen ered a települések eredeti neve pl. Fiskalitáshuta-Mátraszentlászló. Az első családok leszármazottai ma is a falvakban élnek.
A Mátra vidékére is döntő változással járt a trianoni békeszerződés, a kedvelt felvidéki üdülőhelyek elvesztése felértékelte a Mátrát is. Ekkor épült a galyatetői Nagyszálló is, 1939-ben adták át, néhány évvel később szentelték fel a kápolnát. Ma ez Kodály Zoltán nevét őrzi, aki gyakran és hosszan időzött Galyatetőn. A kápolnában komponálta 1942-ben a Csendes misét. Sőt, gyakran helyettesítette a gyöngyössolymosi kántort. A kápolnában ma is az a harmónium látható, melyen egykor a „Tanár Úr” játszott. Állandó lakosztálya volt a Nagyszállóban, ahol mindkét feleségével többször pihent, sőt 1956 őszét is itt, Galyatetőn töltötte.
Az 1960-70-es években számos vállalati üdülőt építettek a térségben, így Galyatetőn is. A Fogadó a táncoló kecskékhez épülete egykor banki üdülő volt. Az 1990-es években ezek csendes pusztulásnak indultak, a szerencsésebb épületek új gazdára találtak, és a kor igényeihez igazodó szolgáltatásokkal megújulva várják a vendégeket.
Galyatető közigazgatásilag Mátraszentimréhez tartozik, ahogyan Mátraszentlászló, Mátraszentistván, Bagolyirtás, Fallóskút és Ágasvár. A települések 1944-ben váltak önálló közigazgatási területté Mátraszentimre néven. Korábban Hasznoshoz, mint külterülethez tartoztak. Ekkor kapták mai nevüket is a korábbi huta elnevezés helyett ( pl. Mátraszentimre-Ötházhuta, szlovák neve Alkár). Galyatető azonban csak 1948-ban vált Mátraszentimre részévé.
Forrás: www.matrainfo.hu
Látnivalók, kirándulások a környéken
Kodály kápolna
Galyatető látnivalói közül kiemelkedik a Kodály kápolna, melyet érdemes felkeresni. A terület az igen nagy kiterjedésű birtokkal rendelkező egri érsekség tulajdona volt. Később a Nagy-Galya néven ismert területet eladták, így került állami tulajdonba. Mivel a polgárság kedvelt üdülőterülete volt a Mátra, így természetesnek tűnt, hogy a Nagyszálló előkelő polgári vendégei részére biztosított legyen a vallásgyakorlás is. A Nagyszálló után valamivel később, 1942-ben szentelték fel a templomot. Harangján a következő felirat olvasható: „Ezt Szmrecsányi Lajos egri érsek ajándékozta, amikor hős honvédeink a Donnál a vörös áradat ellen harcolnak. 1942.”
A kápolna igazi értékét és sajátosságát az adja, amire ma bronz emléktábla emlékezteti mindazokat, akik betérnek ide. A bejárattól balra emléktáblán olvasható, hogy Kodály Zoltán a templom közelében komponálta a Csendes misét. A 20. század legnagyobb magyar zeneszerzője igen gyakran pihent Galyatetőn. A Csendes mise 1942-ben született, melynek sorai „Missa brevis, in tempora belli”, azaz „Csendes mise háborús időkben”.
A templom üvegablakait is érdemes megtekinteni. Európai hírű művész, Sztehlo Lili tervezte őket. A színes üvegablakok között ott találjuk a Magyarok Nagyasszonya motívumát. Az elmúlt évtizedekben újabb üvegablakokkal bővült a templom, melynek tervezője Csiby Mihály. Az egyik üvegablak adományozója Emma asszony, Kodály felesége volt.
Péter-hegyese kilátó
A kilátó alig pár perces sétával elérhető a fogadótól. A két világháború között épült ez is, a terméskő torony ma felújításra szorul. A mintegy 100 lépcső megmászása után a kilátás korlátozott, észak felé teljes csak a látvány.
Túrautak
Az országos kéktúra átvezet Galyatetőn, több teljesítménytúra is érinti. A rövidebb túrákat kedvelőknek ideális célpontokat kínálnak a környező települések Mátraszentlászló, Mátraszentimre. Mátraszentimrén a Szénégetők-útja tanösvényt érdemes megemlíteni, ami a falu felső végét köti össze a Bőgős-réttel. Utóbbi kiépített tűzrakó helyekkel várja a túrázókat. Távolabbi kirándulási pont lehet Ágasvár, amit a kilátás miatt mindenképpen érdemes a programba iktatni.
Nordic walking
Magyarországon még kevéssé ismert szabadidős tevékenység, amit világszerte milliókat hódított meg. A fogadóban szervezett oktatást, túravezetést is lehet igényelni. A Mátrai nordic walking park egyik kiindulópontja Galyatető, a túrázásról információs tábla ad eligazítást a Nagyszálló előtt, pulzusmérő tábla a Péter-hegyese kilátónál található. A park létrehozója a Mátra Jövője Turisztikai Egyesület. A Felső-mátrai nordic walking parkról további részletek az alábbi weboldalon találhatók: www.mnw.hu
Síelés, sífutás
A téli sportok szerelmeseinek is kifejezetten ajánlható a fogadó, hiszen alig pár perces autóútra található Magyarország legkorszerűbb, majd tucatnyi hóágyúval felszerelt sí központja, a mátraszentistváni Sípark. A Síparkban emellett hócsúszdapark (snowtubing) is üzemel. Kezdőknek és újrakezdőknek korosztálytól függetlenül tanfolyamok indulnak folyamatosan. Korszerű kiszolgáló létesítmények, rönk hütte, egyszóval igazi alpesi hangulat a Mátrában is!
